Advent az egyházi esztendő kezdete, az ünnepvárás, a készülődés ideje: ilyenkor nem csak a lelkünket vagy a lakásunkat készíthetjük fel az ünnepre, de néhány adventi étellel a testünket is. Az adventi időszakot kisböjtnek is nevezik, a húsvéthoz hasonlóan a hívők böjttel készülnek a Messiás eljövetelére. Ehhez az időszakhoz sok népszokás is kötődik. Úgy tartották , hogy aki András napján a párnája alá egy férfi ruhadarabját teszi, álmában meglátja leendő párját. Az Alföldön egy régi szokás szerint a hajnali mise haragszójára a lányok mézet és cukrot ettek, hogy magukhoz édesgessék a kiválasztott férfit. Borbála napján, december 4-én a lányok Borbála-ágat vágtak és vízbe tették. Ha az ág kizöldül, az azt követő évben megkérik a lány kezét, ha nem zöldül ki, a leányzónak várnia kell mégegy évet, hogy újra próbálkozhasson. December 13. Luca napja. Ekkor a lányok 13 egyforma cetlire 13 fiú nevét írják, és minden nap tűzbe dobnak egyet. Karácsonykor a megmaradt cetlit kibontva fény derül arra, ki lesz a leány férje.

Ilyenkor szokás adventi koszorút készíteni, és vasárnapról vasárnapra a négy gyertya közül meggyújtani mindig eggyel többet. Az advent négy hetét jelképező négy gyertya egy-egy fogalmat szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt - az első három gyertya hagyományosan lila - ami a bűnbánat színe - míg a negyedik rózsaszín. Adventi koszorút leggyakrabban fenyőágból, szalmából, szárított növényekből, bogyókból készíthetünk, majd szalagokkal, és szinte bármilyen díszítőelemmel dekorálhatjuk. Nem csak az adventi koszorú, de az adventi naptár szokása is a várakozáshoz kapcsolódik. Eredetéről többfajta magyarázat olvasható: eleinte bibliai idézeteket rejtett, később vált apró édességeket, finomságokat rejtő dísszé. A negyedik vasárnapot követő héten elérkezik az év legszebb ünnepének ideje, a szeretet és béke időszaka, a karácsony.