Az idei karácsony egyik szenzációja egy luxuscsokoládé, amelynek ötlete egy dubaji székhelyű édességüzlettől származik. A termék különlegessége a prémium alapanyagokban rejlik, ennek megfelelően borsos az ára Magyarországon is. De mi a titka a gyorsan terjedő dubaji csoki őrületnek, és milyen változást hozhat ez a trend az édességpiacon? – ennek jártunk utána a K&H Értékpapír szakértőjének segítségével.

A dubaji csokoládé ötlete a dubaji székhelyű Fix Dessert Chocolatier nevű édességüzlettől származik: az általuk készített „Can't Get Knafeh of It” nevű csokoládészelet ötvözi a közel-keleti knafeh desszert elemeit a csokoládéval. A desszert népszerűsége akkor kezdett robbanásszerűen terjedni, amikor egy, az Egyesült Arab Emírségekben élő nő, Maria Vehera bemutatta azt a TikTokon. A dubaji csokoládé iránti kereslet Magyarországon is megugrott, mostanra számos cukrászda kezdte el készíteni saját változatát, emellett a nagyobb üzletláncok is felismerték a trendet, és – korlátozott mennyiségben – felvették a kínálatukba a terméket.

Miért ilyen drága?

Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője szerint a dubaji csokoládék árát elsősorban a prémium alapanyagok határozzák meg. Gyakran tartalmaznak aranyport, sáfrányt vagy más egzotikus összetevőket, mint például a Közel-Keleten népszerű kadayif tészta és a pisztáciakrém. Ezek az alapanyagok nemcsak ritkák, hanem drágák is, ami jelentősen megemeli a végtermék árát. Például egy 100 grammos dubaji csokoládé ára Magyarországon jelenleg 3 980 és 4 708 forint között mozog.

Ennek a csokoládénak az árát számos alapanyag költsége befolyásolja, amelyek közül a kakaó és a pisztácia kiemelkedő. A kakaó, mint a csokoládé fő összetevője, jelentős áremelkedést mutatott az elmúlt időszakban. 2024 a kakaópiac egyik legnehezebb éve volt: az árak tonnánként 4000 dollárról egészen 12 000 dollárig szöktek fel tavasszal, majd nyáron ugyan némi csökkenés következett, de az év végére ismét 7000 és 11 500 dollár között ingadoztak. Ez a drasztikus áremelkedés a kakaótermelés kihívásaival magyarázható: az éghajlatváltozás hatásai, az alacsony beruházások és az Elefántcsontparton tapasztalható termelési problémák egyaránt nehezítették az egyensúly fenntartását a piacon.

A pisztácia, mint prémium alapanyag, szintén jelentős költségtényező. Magyarországon egy kilogramm natúr, hámozott pisztácia ára meghaladja a 13 000 forintot. A magas ár több tényezőre vezethető vissza: egyrészt a pisztáciafák lassan növekednek, akár 8-12 év is eltelhet, mire termést hoznak, ráadásul nem minden évben teremnek, hanem csak két- vagy háromévente. Emellett a pisztácia betakarítása is munkaigényes folyamat, gyakran kézzel végzik. Kihívást jelent a pisztácia tárolása és szállítása is, mivel nem megfelelő körülmények között a magas zsírtartalom miatt jelentős az öngyulladás veszélye.

Mi várható?

Cinkotai Norbert rámutatott: a gyártók a luxus élményét extravagáns csomagolással is hangsúlyozzák, ami tovább növeli a végtermék árát, csakúgy, mint a csokoládégyártás során használt további alapanyagok, mint a cukor, tejpor és különféle diófélék árai. Az éghajlati változások, termelési kihívások és globális keresletnövekedés mind hozzájárulnak az alapanyagok árának ingadozásához, ami végső soron a csokoládék árának emelkedéséhez vezethet. A JP Morgan friss elemzésében is kiemelte, hogy 2025-ben is számolni kell a csokoládé árának további növekedésével, ami az eladásokban is éreztetheti majd hatását.

A K&H szakembere arra is felhívta a figyelmet, hogy a kakaópiac helyzete nemcsak a termelőket és a csokoládégyártókat érinti, hanem a befektetőket is. A kakaó, mint árupiaci termék ugyanakkor népszerű fedezeti eszköz lehet azok számára, akik a csokoládé költségnövekedését kompenzálni szeretnék. Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) lehetőséget adnak arra, hogy a befektetők rövid és hosszú távon is részesedjenek az árupiaci mozgásokból, hasonlóan más népszerű fedezeti termékekhez, például az aranyhoz.