Az új esztendő első három munkanapján ünnepélyesen is átadták a hét (szombathelyi, kőszegi, körmendi, sárvári, szentgotthárdi, celldömölki, sárvári és vasvári) járási hivatalokat. Elstartoltak a járások, megkezdődött a munka. Most azt próbáltuk összefoglalni, hogy milyen ügyeinkkel fordulhatunk az új hivatalokhoz.

Az okmányirodák 2013. január 1-jétől a járási hivatalok törzshivatalának szervezeti egységeiként működnek tovább. A járási hivatalhoz kerülő ügyek legnagyobb részét az okmányirodai feladatok jelentik, így például a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, útlevél-igazgatással és a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok.

A tervek szerint 2013 végére az okmányirodák bázisán alakítják ki a kormányablak-rendszert. A területi közigazgatási reform távlati célja az egyablakos ügyintézés biztosítása az ügyfelek számára, hogy az állampolgárok egyetlen helyen, a 2013 végéig kialakítandó kormányablakoknál tudják majd hivatalos ügyeiket intézni.

A járási hivatal hatósági osztályának hatáskörébe tartoznak az egyes szociális ellátásokkal, így például az időskorúak járadékával, az alanyi és normatív alapon megállapított közgyógyellátásra való jogosultsággal, ápolási, emelt összegű ápolási díjra való jogosultsággal (méltányosság kivételével), egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal, a kommunális igazgatással összefüggő feladatok (temetőengedélyezés), a menekültügyek, az egyes vízügyi, illetve védelmi igazgatási, földrendezési és földkiadási ügyek, az érettségi vizsgával, oktatással, valamint egyes távhő-, villamos energia és földgázellátással kapcsolatos ügyek.

Szabálysértési hatáskörben 2013. január 1-jétől ugyancsak a járási hivatal hatósági osztálya jár el.

Mostantól a járási hivatal szakigazgatási szerveként működő járási gyámhivatalhoz kerülnek a jegyzői és a városi gyámhivatali feladat- és hatáskörök. A járási gyámhivatal jogosult eljárni a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos ügyekben (például gyermekelhelyezés, védelembe vétel), a szülői felügyeleti jog gyakorlásával, gyermektartásdíjjal, kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, örökbefogadással, családi jogállás rendezésével, gyámsági és gondnoksági, valamint vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekben. A gyermekvédelmi ellátások közül azonban egyes gyermekvédelmi támogatások (rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, az óvodáztatási támogatás) továbbra is jegyzői hatáskörben maradtak, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatban pedig a települési önkormányzat képviselő-testülete a döntéshozó szerv.

Idén január 1-jétől a munkaügyi kirendeltségek, a népegészségügyi intézetek, a körzeti földhivatalok, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatalok, valamint az építésügyi hivatalok is járási szinten végzik a feladataikat általában változatlan helyszínen és ügyfélfogadási időben.

Bizonyos ügyek viszont a jegyzőknél maradtak. A járási hivatalok ugyanis olyan államigazgatási feladatokat vettek át a jegyzőktől, amelyeket az állam az elmúlt húsz évben kényelmi szempontok miatt oda telepített. A jegyzők, kivételesen polgármesterek által ellátott 12 millió hatósági ügy 90 százaléka, eddig is államigazgatási jellegű volt, ez azt jelenti, hogy ekkora tömegű, az állam által áthárított pluszfeladat hárult eddig az önkormányzatokra, jegyzőkre. A jövőben az államigazgatási feladatok többségét az állam a saját szervezeti rendszerén keresztül fogja ellátni. Az új feladatmegosztásnak köszönhetően az összes államigazgatási ügy több mint 40 százaléka kerül vissza az államot képviselő járási hivatalokhoz. A jegyzőktől átkerülő államigazgatási ügyek évi közel ötmillió államigazgatási ügy intézését jelentik a járási hivatalokban.

Csak azok az ügyek maradnak a jegyzőknél, amelyekhez elengedhetetlen a helyi viszonyok ismerete, vagy amelyekben országosan nem egységes szabályozás és helyi mérlegelési lehetőség is van. Ilyenek például a helyi adóval összefüggő igazgatási, az anyakönyvi és állampolgársági ügyek, a települési polgári védelmi, katasztrófa igazgatási feladatok. Továbbá az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, a hagyatéki eljárás, a nem alanyi jogon járó szociális ellátások, a távhőszolgáltatási kérdések, a helyi védettséggel összefüggő környezet- és természetvédelmi, a veszélyes ebek nyilvántartásával összefüggő feladatok, valamint az óvodáztatási támogatás kérdése.

Az olyan hatósági ügyeknél, mint például a földművelésügyi, állategészségügyi, a vízügyi, az ipari igazgatással, valamint a környezet- és természetvédelemmel, a közlekedés és hírközlési igazgatással kapcsolatos feladatok, lesz feladata a települési jegyzőnek és a járási hivatalnak is, mint ahogy ezen feladatkörökben eddig is eljárt mind a kormányhivatal helyi szerve, mind a jegyző.

A Sárvári Járási Hivatal ünnepélyes átadásán dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is részt vett. Mint elmondta, az új hivatalok felállításával még nem fejeződött be a közigazgatás reformja: az év végéig országosan mintegy 300 kormányablaknál fogadják majd az embereket, akik egy helyen intézhetik az ügyeiket. A kisebb településeken ügysegédek garantálják majd a kényelmes, szakszerű és gyors ügyintézést. Az államtitkár elmondása szerint a nagyobb vasútállomásokon is működnek majd kormányablakok. Az avatások során a járási székhelyek polgármesterei elmondták: az önkormányzatok számára nagy könnyebbség, hogy az állam visszavette az eredendően is állami feladatokat.